A 400 éves parasztházat alumínium tetőfedő zsindellyel újítják fel Ausztriában, amely így őrzi különleges varázsát. Az alumínium fedés műemléken ma már Magyarországon se meglepő.

Műemléki környezetben Magyarországon néhány évtizeddel ezelőtt még fenntartásokkal fogadták tetőfedő anyagként az alumíniumot, miközben Németországban és Ausztriában számtalan, az elmúlt 75 évben felújított történelmi épületen láthatjuk azt – ma is kifogástalan minőségben. Bécs vagy Mariazell és környéke: több száz éves műemlékek tetője készült, a 1946 óta gyártott, és a klasszikus zsindely látványát idéző kiselemes Prefa alumínium tetőfedő elemekkel. Ezeket az épületeket az alumínium tetők sok évtized elteltével is szinte hibátlan állapotban védik. A szakma ma már itthon is rutinszerűen használja ezt a tartós és karbantartásmentes anyagot Debrecentől Sopronig, Szegedtől Esztergomig - műemlékeken is.

„A 20. század elején sok épületet fémlemezzel fedtek vagy díszítettek.” – kezdi Nemere Judit, okleveles építőmérnök, a Prefa magyarországi ügyvezetője. – „E tetők, jellemzően hőtechnikai okokból történő felújításának alkalmával a tervező gyorsan szembe került a kérdéssel: készíttesse el a régi tetőelemeket, vagy más anyagot válasszon. Az újraelőállítás természetesen legtöbbször a horribilis költségek miatt hiúsult meg, ellenben mind több műemlék esetén anyagilag jelentősen kedvezőbb választásnak bizonyult a Prefa alumínium burkolat. Az addigra egyre nagyobb mennyiségben gyártott kis formátumú tetőfedő anyagok, az ún. Classic elemek, a tetőfedő zsindelyek és tetőfedő rombuszok költségkímélő, mégis optikailag kiváló alternatív megoldást nyújtottak és nyújtanak ma is.”

Az elmúlt évtizedek arra is megtanították a szakembereket, hogy az alumínium fedést milyen sokoldalúan lehet használni. Műemlékeken a kiindulási állapottól függően a kiselemes vagy korcolt fedés vált jellemzővé. Többek között is súlyuk miatt a régi tetőszerkezetek ezekkel könnyedén fedhetők, a legújabb fejlesztéseknek köszönhető P.10-es bevonatok és matt, tiszta külső megjelenésük miatt pedig is teljesen megfelelnek a műemlékvédelem előírásainak. Az anyag egyedülállóan hosszú élettartamára nincs jobb bizonyíték, mint a 60-70 éve alumíniummal fedett ausztriai műemléki épületek, amelyek állapota önmagáért beszél.

„Úgy gondolom, az alumínium sokáig azért nem volt elterjedt Magyarországon általánosságban és így műemlékeken sem, mert használatának nem volt hagyománya, nem készült itthon.” – mondta Tisza András, nyíregyházi építész, akinek irányításával az elmúlt években közel száz, részben műemléki védelem alatt álló templom újult meg. Ezek egy részét ma alumínium tető védi. Az ok pedig nem a szakember az alumíniummal kapcsolatos esetleges elfogultsága, sokkal inkább az anyagban rejlő lehetőségek ismerete, amelyet könnyedén igazított a megbízók céljaihoz. – „A felhasznált anyagok tartóssága és karbantartásmentessége természetesen mindenhol fontos, de műemlékek felújításakor talán még inkább az. Az esztétika és környezetbe illeszkedés kérdése pedig valójában nem is kérdés a mai alumínium esetén. Évtizedekkel korábban a tetőn megjelenő fém inkább a horgany volt, vagy olyan nagytáblás anyag, amely nem volt jól kezelhető, nem lehetett pl. korcolni. Ez nagyban nehezítette a rugalmas használatot. A mai alumíniummal készíthető zsidelyfedés szép esztétikája jót tesz a fémfedés imidzsének is: a kiselemes fedés sok területen jól használható.”

Hozzáadott érték
Református és görögkatolikus templomok egész sorának felújítását irányította az elmúlt években Tisza András. A kérdésre, hogy vajon miért került az emblematikus, kelet-magyarországi műemlék templomoknál már a tervekre Prefa alumínium tetőfedő zsindely, a válasz többrétű. A templomok döntően a ’80-as években már átestek felújításon, amikor azbesztes palát vagy horganyzott acélt használtak. Újkori, Tisza András által irányított felújításukkor előbbi anyag helyére jórészt kiselemes alumínium zsindely került, az utóbbi estén a korcolt fémlemez fedést részesítették előnyben.

És hogyan fér a tervezői koncepcióba az alumínium, mint anyag? „Műemléki környezetben végzett munkáink esetén elvünk, hogy miközben megőrizzük a múlt örökségét, építészetileg hozzá is tegyünk az épülethez. Ehhez pedig a minőségi anyagok használatát részesítjük előnyben.

A nyertes
Jó példa erre a debreceni református templom felújítása is, amelynek tervezésekor fontos szempont volt az időtálló, műemléki épülethez illő, és a különböző területeken használt anyagokkal létrehozható egységes kép megteremtésére alkalmas elemek használata. Azonos színben kerültek a felújításra a tetőfedő- és a bádogosszerkezetekhez használt anyagot. A tetőfedésnél alkalmazott PREFA 29×29-es tetőfedő rombusz, és a PREFA bevonatos alumínium lemezből készült bádogosszerkezetek műemléki épülethez illő megjelenést biztosítanak az 1886-ban épület templomnak. „A kivitelező az alkalmazástechnikai előírásokat betartva esztétikus, kiváló minőségű munkát végzett a felújítás során. És ami miatt többek között a Prefára esett a választásunk, hogy más-más építészeti területen felhasználandó termékei színazonosságot mutatnak, legyen szó egy kiselemes fémlemezfedésről vagy épp egy táblás lemezből készített párkányfedésről.” Az emblematikus műemléki épületen végzett felújítási munkák irányításáért, a Határtalan realitás – Fémlemezfedések az építészetben elnevezésű építészpályázaton a zsűri Tisza András munkáját első díjjal ismerte el.